Az első nap
104,5km / 2151m - Erbach-Frammersbach
Az etap érdekessége-izgalma két lefelé volt, ahol az egyik esetben feltorlódott a mezőny azon része, amelyben tekertünk – mint kiderült a lefelé végén a műútra egy árok vitt át és nem nagyon vállalták be tempósan – ez meg is ölte az ereszkedés hangulatát, és inkább fékbetét szag terjengett az erdőben. A másik szerencsére megmaradt: egy hasonló technikás zúzás adta meg nekünk a jutalmat a sok felfelé menetért.
Érdekességképpen kis csapatunk átlagpulzus és égetett kalória átlagai sorrendben: Józsi 138/3500, Sanya 147/3700, TT 150/4200, Mikusz 159/5500….nagy test nagy élvezetJ
Tavaly ugyanitt a mért szakaszon Sanyival duóban 3óra 19 percet toltunk, idén pedig Józsi 3ó20percet, míg hárman 3óra25öt tudtunk.
A lényeg, hogy egyben vagyunk…
…remélem holnap is lesz erőm írni egy kicsit.
A második nap
82,9km / 2030m - Frammersbach-Bischofsheim
Ma taktikát változtattunk. Mindenki menjen, ahogy tud, ne tartsuk vissza Józsit. Bevált a dolog, hiszen TT ott jött meg, ahol tegnap. Józsi és Sanya elindult „pontvadászatra” de Sanya sajna defektet kapott a 70. kilométernél, két patron és pumpálás tarkította a végére az utazást. Ez a 37. helyre lett elég, ami persze legalább két három hellyel rosszabbat jelent, mintha nem történt volna semmi. Józsi pedig 63. lett 3.36 os idővel. A magam részéről majd’ 10 perccel jobbat mentem, mint tavaly. De ez is elég karcsú, főleg azt látva, milyen figurák tolják neki körülöttünk. Na és a lányokról ne is beszéljek, akik mögött(!!!) elgondolkodhatsz néha, hogy hol is rontottad el. Legtöbbször arra jutok, hogy akkor, mikor először elindultam bicajozni.
Az etapon szinte végig esett és átlagban 7 Celsius fok volt. Szilvásvárad feeling picit…
Nagyon durva tempó ment a murvás lefeléken, ahol néha 70-nel gépeltünk. A hazai versenyzőközönség erre van ráállva. Murva fel, murva le. A lendületes hullámos részeken viszont nem mindenki használja ki a lefelében szerzett sebességet, és néha négy-ötöt is vissza kell kapcsolni hogy felérjünk a dombtetőre. Tavaly fel sem tűnt ezen az etapon az a két lefelé, amely a mai rossz időjárási viszonyok között kicsit félelmetesen hatott. Egyenes menésről szó sem lehetett, és nem csak a semi-slick gumi miatt. Mély sár, vizes kövek, gyökerek keresztben. Elfagyott kezekkel, vizes cuccban nem volt egy leányálom. Érdekes, hogy tavaly 1,9-es gumival ment Sanya, és megkérdezték tőle nem is egyszer; hova készül ilyen cuccal? Most feldobtuk a 2,1es gummancsokat, de még mindig a miénk a legkarcsúbb…2,3-as külsőkkel mennek 23-24es átlagokat ezek a figurák.
Érdekesség, hogy minden etapon kijelölnek hegyihajrákat. A tegnapin egy, a main kettő ilyen volt. Abszolútban hirdetik ki ezt az előkelő díjazást, jelenleg Thomas Dietsch-en van a zöld trikó. Az esti eredményhirdetésen nyilván ez változhat, de erről csak holnap tudok valamit írni nektek.
Minden este 19.30-kor kezdődik a ceremónia, általában a főtéren, a vacsora alatt – nyilván így vannak a legtöbben.
Az eredményeknek a www.trans-germany.com-on nézhettek utána. Minden etap végeredménye, az összetett és a csapatverseny is megtalálható. Reményeim szerint ma előrébb léptünk, mivel azt induló 35 csapatból tegnap a 27.-ek voltunk, persze a rossz taktika miatt J
A tornateremben ahol ma alszunk eluralkodott a „semmi nem zavar” hangulat, ugyanis, amikor ezeket a sorokat írom, mindenféle diszkréció nélkül kenegeti magát egy kb. hatvan körüli öregúr letolt gatyával… Ezek után nem tudom mi jöhet még, de ha valakit érdekel szívesen megosztom a következőkben…J
A mai etap „tudományos” oldala a következő (átlagseb/átlagpulzus/elégetett kalória kb.értéke):
Joe 23,2/146/3150, Sanya 21,6/155/3000, TT19,2/145/3500, Mikusz 20,6/150/4400.
A harmadik nap
95,5 km / 2590m - Bischofsheim-Oberhof
Ma átléptük a régi kelet-nyugati határt, tán a legkeményebb szakasz volt, amit teljesítenünk kell a verseny ideje alatt. 11 fok átlagban, viharos széllökések kísérték az összes mászást, amik nagyrészt „rétmászások” formájában kínálták a szenvedések netovábbját. A mai napon mindent megkaptunk a szervezőktől pályanyomvonal ügyileg. Rendesen ki is készült mindegyikünk - Józsi kivételével tán, aki 49. helyen ért célba a kategóriájában. A mai szakaszt mindegyikünk Sanyi tiszteletére nyomta végig, hiszen ezen a napon ünnepli a születésnapját. A szervezők nagyon figyelmesek, minden nap az eredményhirdetés után felkérik a színpadra a szülinaposokat és a közönséggel elénekeltetik a Happy Birthday-t.
A szakasz nem kezdődött valami fényesen Alban Lakata számára, ugyanis rögtön az első felfelé kezdetekor már defektet kényszerült javítani. Fél perccel, ahogy elhagytuk szegényt, jött szemben a csapattársa segíteni neki. Majd alig három perc múlva ketten rakták el a mezőnynek kb. dupla sebességgel 42-15-ben… Erről ennyit, van még mit gyakorolni.
A tegnapi napon két Meridás állt a dobogón (Hannes Genze, Andreas Kugler), akik nagy meccselés közepette mind Dietsch-et és mind Lakata-t megrajzolták. Utóbbi kettő az első napon állt dobogón Kugler-el együtt. Ma pedig megint Meridás sikert hozott a nap: Jochen a Merida TEAM tagja állhatott a dobogó legfelső fokára.
Ennyit a nagyokról, róluk mindent megtaláltok a rendezvény holnapján.
A rajtnál felhívták a figyelmünket, hogy lesz egy vasúti átjáró, amelyen még szabad jelzés esetén sem szabad átmenni. A kb. 400m-re lévő gyalogos felüljárót kell használnia mindenkinek. Tehát rendesen kijelölték a vasútállomást a pálya részének. Viszont a nyilakon kívül semmi más infót nem raktak ki az utazóközönségnek, így mikor Sanya éppen a váró mellett haladt el, úgy megijesztett egy öreg nénit, hogy azon nyomban minden teketóriázás nélkül rásózott kettőt a táskájával Sanya hátára. Ez volt tán az egyetlen móka a mai etapon, a többi csak tömény szívás: egy órát álltunk a mosóban - nem a szervezési hiányosságok miatt, hanem a versenyzők lassúsága miatt – sokan 10 percig spriccelgetik minden következetesség nélkül a kerójukat. Elképzelhetitek milyen jó is az, amikor hulla fáradtan, átvizesedett cuccban állsz a 40km/h-s szélben és 12 fokban majd’ 900m-en és várod a sorod…
Kíváncsian várjuk a következő szakaszt, mit is hoz számunkra. El sem tudom képzelni, hogy ennél is fáradtabbak lehetünk. De tuti holnap megkapjuk a magunkét. Hangsúlyozom; végigmenni szeretnénk idén is, nem pedig teljesen kikészülni. Hiába tudjuk a tavalyi időinket hozni, az idei mezőny sokkal erősebb, sok a nívós csapat és a helyi klubok is elhozták a legjobbjaikat. Mindannyian eszméletlenül erősek, még az idősebbek és a hölgyek is. (Leírom, bár nem vagyok büszke rá: eddigi időimmel még a 10-be sem férnék be a csajoknál…)
Web: www.bikemag.hu
A Trans Germany honlapja: www.trans-germany.com